A múltkori repülőteres kalandozásaink során a kifutókat sátrak foglalák el, amiket különböző cégek szponzoráltak. Volt egy ilyen, ahol különböző népi hangszereken lehetett játszani, kipróbálni őket. Volt vagy 6 asztal, teli minden földi jóval - Lili számára természetesen. Én csak leültem a szőnyeg szélére és csendben figyeltem és tűrtem....mert mindenki más hangoskodott.
Lili teljes extázisban volt. Kezébe vett egy valamit, fújta, csavarta, ütötte, forgatta, melyikkel mit kellett, de már nézte is, mi a következő? Én meg magamban reméltem, hogy a fújandó hangszereket nem köpték még teli előtte 1600-an nemistudommikkel.
Köszönjük Csányi Sándor...mármint a lehetőséget a játékra.
|Credits|
2 megjegyzés:
Jó kis készlet és egy remek oldal.
De jó ez a szép színesen zenélős! Nyugodjál meg: mi belehalnánk a cseppfertőzésbe, ami Lilinek meg se fog kottyanni. CSak tudom. Milán kilószámra eszi a játszótéri homokot! :)
Megjegyzés küldése