Majdnem el is felejtettem a mai szösszenetét, aminek hatására az én röhögésemtől zengett a főutca....
Mega hosszú sétán voltunk, közben kb. félúton és félhulla fáradtan Lili leesett popsijára a Tisza gátjáról. Szegény utána csak sántikálva tudott haladni, így a hazaút kb. 2x annyi ideig tartott, mint egyébként. Egy kanyaron túl érve megjegyeztem, hogy:
-Már látszik a házunk, 5 perc és otthon vagyunk. -majd elgondolkodva hozzátettem:
-Bár, ha ezzel a tempóval megyünk, lesz az fél óra is.
Erre Lili: -Miért? Templomba is megyünk? /tempó~templom/
DE.....
1 megjegyzés:
behalok!!!! :))))))
Megjegyzés küldése